A tesztek a számos hiányosság mellett rávilágítottak a technológia széleskörű alkalmazási lehetőségeire, így a pilot-okat fokozatosan felváltotta/felváltja az egyes (rész)területekre, vagy egyes földrajzi egységekre kiterjedő projektek. Jelenleg több mint száz (132) ilyen nagy NFC projekt zajlik a világban, amelyek közül hatvanhét Európában található. E téren a kontinens vezető szerepét mutatja például, hogy Franciaországban a nagyobb mobilszolgáltatók és bankok, valamint több más szolgáltatóiparban dolgozó vállalattal együtt idén tavasszal megkezdték a főpróbáját egy 2011-ben induló országos szintű programnak. Emellett az Egyesült Királyságban is fokozták a nagyobb telekommunikációs és kereskedelmi szolgáltatók az előkészületeket ahhoz, hogy a 2012-es londoni olimpia legyen az első „kontaktus nélküli olimpia”, miközben a világ legnagyobb tömegközlekedési vállalata, a TfL (Transport for London) nem rejti véka alá, hogy el szeretné érni, hogy 2010 végére minden járaton lehessen NFC-képes telefonnal fizetni.
Éppen az ilyen, fent említett projektekre lehet építeni, mivel ezek reális képet adnak arról, hogy hol tart a technológia kiforrottsága, milyen műszaki problémákat kell adott esetben megoldani és nem utolsósorban a társadalom, hogyan viszonyul ezekhez az új megoldásokhoz. Addig pedig folytatni kell a fejlesztéseket, az érintés nélküli címkék, a speciális microSD kártyák, az NFC-képes telefonok és SIM kártyák, valamint az egyéb perifériák tökéletesítését.
Fotók: https://www.silicon.com/; https://www.techtaxi.blogspot.com/