Minap a CNN Money feltette a kérdést, hogy a hitelkártyákra is az a sors vár-e mint a bakelitlemezre, már ha még emlékszik valaki ezekre a fekete korongokra. Mivel az Egyesült Államok (Japánnal karöltve) talán a legelőrébb tart a korszerű technológiák bevezetésével, ott esetleg kijelenthető (még ha túlzónak is tűnik), hogy 2011 lesz az az év, amikor a plasztik bankkártyák megkezdik lassú és rendíthetetlen menetelésüket a feledés homályában. Ugyanakkor Európában, azon belül Kelet-Közép-Európában a bankkártyák még nem kezdték meg a harctérről való visszavonulást. Kontinensünkön már most párhuzamosan léteznek egymás mellett a különböző fizetési eszközök, de a plasztikok uralma még nem kérdőjelezhető meg. A régióban is van iPhone, itt sok az andoridos okostelefon, sőt még BlackBerryt is látni hellyel-közzel, de a chipes kártyák, nem is beszélve a dual interface-s kártyákról „forradalma” párhuzamosan zajlik az okostelefonok „forradalmával”.
Hogy mi van a tengerentúlon? Bőven százezer feletti a kontaktus nélküli elfogadóhelyek száma, így vehetünk egy hotdogot a Super Bowl döntőnek otthont adó stadionban, vagy kifizethetjük a tejes kávénkat a Starbucks-ban telefonunkkal. A CNN cikke szerint évvégére már automatikusan a telefonunkért fogunk fizetéskor nyúlni, ahelyett, hogy a bankkártyánk után kotorásznánk a táskánkban. Michael Abbott nem kevés túlzással egyenesen azt állítja, hogy a plasztikok semmit nem változtak, még mindig ugyanott tartanak, ahol a bakelitlemezek korszakában. Érthető, ha az egyik legnagyobb mobilfizetéssel foglalkozó cég, az Isis első embere hazabeszél, és a digitális korba való átlépést sürgeti a fizetés terén.
Ugyanakkor a plasztikkártyák evolúciója is folyamatos, és fejlettségük nem ragadt meg a mágnescsíknál. A kontaktus nélküli elfogadóhelyek egyelőre alacsony penetrációja miatt – hazánkban egyelőre még csak néhány száz körül van ezek száma – régiónkban idén az EMV kártyák bővülése várható, de ezzel párhuzamosan a dual interface-s, kontaktus nélküli használatra is alkalmas kártyák száma is emelkedni fog. Ez utóbbi elfogadóhelyeinek bővülésével pedig nőni fog az NFC technológiát használó plasztikok száma, később pedig az NFC-képes telefonok tömeges elterjedésével Európában is a mobilos technológiák lesznek a legnépszerűbb fizetési megoldások. Ezek a technológiai változások és a többi tesztelés alatt álló megoldás, amivel a kártyakibocsátók és a bankok próbálkoznak, mutatják, hogy a mobilfizetési piacot nem feltétlenül csak a telefoncégek fogják uralni.
Persze azt is látni kell, amire Jane Cloninger, a pénzügyi szolgáltatásokkal és fizetési megoldásokkal foglalkozó Edgar Dunn & Co. tanácsadó cég igazgatója utalt: Bár a plasztikok helyét teljesen át fogják venni a mobiltelefonok, azonban ez a folyamat nem egyik napról a másikra zajlik le, mivel a fogyasztók szokásainak, habitusának, preferenciáinak megváltozása hosszú időt vesz igénybe. Jelen állás szerint azonban a sok vita, az alakuló standardok, a sikeres és sok embert elérő pilotok azt vetítik előre, hogy a tervek hamarosan valósággá válnak.

Mindenesetre a cikk nagyon jól rávilágít arra, hogy míg az elmúlt években a szakértők mantraként hangoztatták, hogy az az adott év áttörés lesz a mobilfizetés terén, addig 2011-ben erre valódi esély van. Ez elsősorban az érintés nélküli fizetésre képes mobilok robbanásszerű növekedése miatt borítékolható. Többek között ezzel számolt az Aite Group is ide vonatkozó tanulmányában, amely szerint a telefonos fizetési tranzakciók a jelenlegi „nulla” szintről 2015-re a 214 milliárd dolláros szintet fogják elérni.

Fényképek: https://thegeeksftw.com