Még fel sem ocsúdtunk, hogy az Apple ujjlenyomattal hitelesíti fizetéskor a tranzakciót, a Mastercard is egyre többet dolgozik azon, hogyan tudná hitelesíteni a fizetést biometrikus adatokkal. A VISA pedig egyenest azt mutatta ki, hogy a Z generáció, vagyis a 16-24 évesek 69%-a szerint kényelmesebb a biometrikus azonosítás, mint a PIN kód használata és tulajdonképpen hamarosan el is fog tűnni.
Ezzel szemben a személyazonosítás területén régebb óta gondolkoznak a bevezetésen. A schengeni határoknál már tavaly ősz óta használják az ujjlenyomat-azonosítás. Az Európai Unió 2011-ben hozta létre a Vízum Információs Rendszerét (VIS), amelynek során valamennyi tagállam számára kötelezővé tette, hogy a schengeni vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgárok adatait és ujjlenyomatait a vízum kiadásakor a tagállami külképviseletek rögzítsék ebben az új nyilvántartási rendszerben.
Az EU-n belül is elfogadott az ujjlenyomat azonosítás, hiszen már Magyarországon is rendszerszintű azonosítóvá válik. Dr. Ignácz István a KEK KH elnöke a minap jelentette be, hogy a 2016. január 1-től bevezetésre kerül az e-kártya, amely az útlevél biztonsági szintjére fogja emelni ezt az azonosító kártyát, ami azt jelenti, hogy második generációs biometrikus adatokkal lesz ellátva ez a chip. Vagyis nem csak az arckép, hanem az ujjlenyomat is tárolva lesz a kártyán. Ezáltal is emelkedik az okmány biztonsági szintje és számos új szolgáltatás lesz elérhető rajta.
A biometriára, vagyis az emberi jellemzőkkel történő azonosítására remek példák születtek már és tele van velük az internet: Zwipe, Nymi, biyo. A felhasználási ötletek száma szinte végtelen. Ugyanakkor az ujjlenyomat azonosítást ISO szabvány szabályozza, amely nagyban segíti a gyártók és az ügyfelek alkalmazási lehetőségét és pontosságát. Azért hogy, ne csak a személyazonosítási és a pénzügyi szektorban, hanem az élet szinte valamennyi területén a kisebb cégek is tudják használni a biometria előnyeit, megalakult a FIDO Alliance. A hagyományos jelszó nélküli azonosításra megjelentek az első szabályozók, amelyhez szinte valamennyi világcég csatlakozott.
Ugyanakkor valószínű, az ujjlenyomat az első lépés a testrészeink jellegzetes tulajdonságai által történő azonosításában, hiszen annyira különbözőek vagyunk, hogy a jövőben szemünk, vénánk, hangunk is beszáll az azonosítási versenybe. Rajtunk nem múlik!