Történet

Főoldal/Társaság/Történet
Történet 2017-06-19T10:03:54+00:00

Az ANY Biztonsági Nyomda története

Az Államnyomda jogelődjét, mint a bécsi Császári és Királyi Udvari és Államnyomda fiókját Temesváron létesítették. 1868-tól a Magyar Királyi Állami Nyomda kincstári tulajdonba került, Budára költözött és önállóan működött tovább pénzügyi, honvédségi kincstári nyomtatványokat, értékcikkeket állítva elő. A budai Várban lévő patinás épületekből közel 130 évi hagyományőrző és mindig megújuló tevékenység után 1994-ben települt át a nyomda Kőbányára.

Az Állami Nyomda 1993-as privatizációt követően a társaság fokozatosan új, biztonsági termékek fejlesztését és gyártását kezdte meg. A biztonsági és üzleti nyomtatványok, illetve a műanyagkártyák gyártásának megkezdésén kívül jelentős szerepet vállalt a rendszerváltás utáni okmányreform koncepciójának kidolgozásában és az okmányvédelmi elemek megalkotásában, valamint elektronikus dokumentumkezelő rendszerek kialakítására és irattárak archiválására is kiterjesztette portfolióját. A fejlesztések eredményei megmutatkoznak a pénzügyi mutatók 1993 óta tartó töretlen növekedésében.

A Társaság 2005. decemberi tőzsdére történő bevezetésével új fejlődési szakasz vette kezdetét. A komplex megoldásokra épülő stratégia fókuszában olyan területek fejlesztése áll, mint a biztonságos személyazonosítás, az innovatív termékazonosítás, valamint a nyomtatvány-menedzsment. Az elmúlt években lezajlott költséghatékonysági intézkedések és portfoliótisztítási lépések hozzájárultak, hogy a Nyomda árbevételének több mint 90 százalékát a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek adják. Mindehhez hozzájárult az 1999-ben alapított, kifejezetten a fejlesztésekre szakosodott Okmánybiztonsági Laboratórium, mely mára közel húsz, magasan kvalifikált kutatóval dolgozik olyan témákon, mint a nanotechnológia nyomdaipari alkalmazásai.

2013. február 1-től az Állami Nyomda Nyrt. nevét ANY Biztonsági Nyomda Nyrt-re változtatta.

Mérföldkövek

1851Az alapítás éve

A Habsburg-birodalom központi, bécsi Államnyomdája 1851-ben indította el temesvári fióknyomdájának működését.A Bécstől független működés érdekében igény merült fel a saját nyomdaüzem felállítására, melyre 1868-ban született rendelet alapján a budai Várban került sor. A többnyire Bécsből érkezett felszereléssel kezdte meg működését a Magyar Királyi Kataszteri Kőnyomda Intézet. Az Andrássy Gyula vezette magyar kormány kezdettől fogva szükségét látta egy új állami nyomda felállításának. 1869. január 12-ei pénzügyminisztériumi rendelettel megalapított MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMNYOMDA a kormányzati negyedben, a budai Várban a Nádor téren kezdte meg működését. Az építkezés idején történt meg a Kataszteri Kőnyomda egyesítése az Államnyomdával. Az Állami Nyomda nevet az 1901-ben történt átszervezéskor kapta az intézmény.

1871Az első magyar bélyeg

1867-es kiegyezésnek a postát érintő rendelkezése május 1-én lépett hatályban, mely szerint az ország területén lévő összes postahivatal a magyar postaigazgatóság hatáskörébe került. Ezek után természetes igényként vetődött fel, hogy a magyar posta küldeményeire önálló magyar bélyeg kerüljön. 1868 június 20-án kiadták az első Magyar Hírlapbélyeget, de ez még a bécsi nyomdában készült, a papír vízjelén is német felirat volt olvasható. Az első kőnyomatos bélyegek 1871 májusában kerültek ki a budai nyomdából. A magyar bélyegek sokféleségükkel, a blokkok ötletes tervezésével és művészi kivitelezésével komoly, díjakban is megnyilvánuló sikereket értek el. Az Állami Nyomdában készült magyar postabélyegek közül több kapott hazai és nemzetközi elismerést.

19-20Államnyomda a 19-20. század fordulóján

Az Államnyomda a nyomdai eljárások mindegyikével foglalkozott, s ennek megfelelően alakult a nyomda szakembergárdája és szakmai hírneve is: az itt dolgozó munkatársaknak a nyomdász szakma minden területére kiterjedő jártasságot kellett felmutatniuk. 1869-ben elkezdődött a magyar okmánybélyeggyártás, ehhez 1873-ban kezdtek el először vízjeles papírt használni. Eközben 1870-ben jelent meg a bélyeggel nyomott boríték, ezt követően az új postai értékcikk a zárt levelezőlap lett. A századfordulón a nyomda 26 gyors és 10 kézi berakásos könyvnyomóval, 8 réznyomóval és 2 litográfiai kézisajtóval üzemelt.

sorsjegyTechnikai fejlődés

1920-as években bevezették az ofszet- és mélynyomó technológiát, amelyekhez komoly műszaki korszerűsítésre volt szükség, a nyomdában mindemellett réznyomtatás és lapelőállítás is folyt. A 30-as években további rohamos fejlődésen ment keresztül a nyomda, hatalmas papírpincét alakítottak ki, elektromos vezérlést kapott a teherfelvonó, átépítették a fényképészetet, a maratót és a fénymásoló osztályt. 1938-1942-ig 8 db gyorssajtót, 1 db tégelysajtót, 2 db papírvágó gépet, 2 db tehergépkocsit és még számos korszerű berendezést helyeztek üzembe, az ország sorsára nézve tragikus háborús évek alatt az Állami Nyomda a katonai és politikai megrendelések révén konjunktúrát élt át. 1943-ban ötven százalékkal nőtt a teljesítmény, a részlegek három műszakban – 24 órában üzemeltek. Az egyre növekvő nyomtatványigény mellett új termékek gyártásával is megbízták az Állami Nyomdát, mint a Közellátási Hivatal különleges nyomtatványai, élelmiszerjegyek és üzemanyagjegyek. 1947 igazi változást hozott ekkor jelent meg a totó, majd a lottó és a többi szerencsejáték, amelyek hosszú távra biztos megrendelést jelentettek.

lottoBeruházások és új termékek

A nyomda összesen tizennégyszer nyerte el az élüzem címet, 1957 második félévének kiváló eredménye alapján pedig a Vörös Vándorzászlót is megkapta. Az első kiemelt beruházásra 1957-ben került sor, ezzel a kapacitás növekedése mellett a minőség is javult, megjelenhettek a többszínnyomású bélyegek. A következő jelentős beruházásra egy új termék megjelenése teremtett igényt. A totó és a lottó sikerét alapul véve 1967-ben úgy döntöttek, hogy az Állami Nyomdát bízzák meg az addig Romániában készülő hazai borítékos sorsjegyek előállításával. 1977-ben teljes egészében visszakerült az Állami Nyomdába a totó és lottó gyártása. Közel 20 évvel később, 1984-ben a sorsjegyek óriási népszerűsége következtében újabb fejlesztést hajtottak végre.

kobanyaA privatizáció után búcsú a várnegyedtől – megújulás Kőbányán

A háború utolsó éveiben az akkori vezetők és munkatársak hatalmas lendülettel vetették magukat az újjáépítésbe. A gépek ismételt üzembe állításával párhuzamosan egymás után jelentkeztek a korábbi megrendelők, a posta és a vasút, megmaradt a hivatalos nyomtatványok, kötvények és sorsjegyek gyártása. Az 1989-90. évi rendszerváltás után, a korábbi kincstári és állami szállító Állami Nyomdának is szembe kellett néznie a piac kihívásaival.  A megváltozott piaci körülmények között nem maradt más lehetőség, mint a vállalat helyzetének újragondolása, amelyre garancia volt a privatizáció után az új tulajdonos. 1993-ban került sor az Állami Nyomda privatizációjára: a Láng Kiadó és Holding Rt. a cég részvényeinek 70 %-át megvásárolta. Az új többségi tulajdonos vállalata, hogy a budai Várnegyedben lévő épületegyüttes eladásával megteremti az új, korszerű nyomdaüzem létesítésének feltételeit. A Halom utcai új nyomdát 1994. október 4-én ünnepélyesen adták át rendeltetésének.

leporelloMegindul a leporellógyártás

Időközben az Állami Nyomda Rt. átvette a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat (SZÜV) Leporelló Nyomdájának gépparkját és alkalmazottainak jelentős részét.  A cég tulajdonosai, vezetése egyértelművé tette, mindkét korábbi nyomdaüzem számára kölcsönösen hasznos, biztos jövőt, megélhetést nyújtó egyesülés a cél.

reszvenyekÉrtékpapír gyártói engedély

Állami Nyomda több mint másfélszázada készíti a lehető legkülönfélébb értékpapírokat, értékcikkeket, bélyegeket. A Magyar Köztársaság minősített ajánlattevője és értékpapír-előállítója. 1996-ban az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet határozatban engedélyezte az értékpapír előállítási tevékenység végzését.

diakigMűanyagkártya gyártás és megszemélyesítés

1997 végén külföldi tőkebevonásra került sor, mely lehetővé tette egy teljesen új üzletág, a műanyag kártya gyártás és megszemélyesítés létrehozását. A fejlesztés 1998. elején indult be, megvalósítva a Fátyolka utcai területen egy olyan üzemet, amelynek biztonsága, felszereltsége eléri a legkorszerűbb technikai szintet. Az üzem 2000-ben tovább fejlődött, alkalmassá vált a chipkártya gyártására is. A nyomda az új, korszerű, hazai okmánycsalád egyik alkotója; konzorciumban együttműködve gyártja a járműtörzskönyvet, forgalmi engedélyt, jogosítványt, a személyi igazolványt.

laborOkmánybiztonsági Laboratórium létrehozása

Az üzleti filozófia egyik meghatározó eleme: több lépéssel megelőzni a piacot, amelyet nemcsak kutatni, de alakítani is lehet. 1999 óta működik saját okmánybiztonsági laboratóriuma, amely nagymértékben hozzájárult az okmánygyártás sikeréhez. Különféle berendezésekkel, többek között saját fejlesztésű, biztonsági festékkel működő nyomtatókkal látta el az okmányirodákat és biztonsági eszközöket szállított a határőrizeti szervek számára. Mára közel húsz, magasan kvalifikált kutatóval dolgozik olyan témákon, mint a nanotechnológia nyomdaipari alkalmazásai, vagy az RFID technológia felhasználási lehetőségei.

betBevezetés a Budapesti Értéktőzsdére

A Társaság 2005. decemberi tőzsdére történő bevezetésével új fejlődési szakasz vette kezdetét. A Nyomda töretlenül nyereséges működésének köszönhetően a bevezetés óta sikerrel szerepel a parketten, és a Budapesti Értéktőzsde „A” kategóriás papírjai között jegyzik az ANY részvényeit. A tőzsdei jelenléttel tovább erősödött a vállalt gazdálkodásának átláthatósága, amit bizonyít, hogy évek óta a legtranszparensebb tőzsdei társaságok közé sorolják a befektetők, elemzők.

eIDMagyarországon 2016. január 1-jén megújult elektronikus személyazonosító igazolvány

Az ujjlenyomatot is tartalmazó kontaktus nélküli chipkártya nem csak biztonsági megoldásaiban újult meg, hanem számos elektronikus funkcióra is alkalmas, használható elektronikus aláíráshoz, adó- és társadalombiztosítás azonosításhoz, valamint e-úti okmányként is alkalmazható. Az új okmány szűk hét hónap alatt készült el; a világon sehol nem készítettek ilyen rövid idő alatt ilyen komoly biztonsági funkciókkal rendelkező okmányt. A megújult személyazonosító igazolványt 16 biztonsági elemmel védik. A magyarországi okmányreform kezdete óta az ANY Biztonsági Nyomda részt vesz a hazai okmányok gyártásában, – köztük az elektronikus útlevelek – megszemélyesítésében is.