Személyes adataink a sötét oldalon

Főoldal/Blog/Személyes adataink a sötét oldalon

Személyes adataink a sötét oldalon

Május végén adta hírül a The Guardian, hogy Dél-Afrikában egy helyi banda elrabolt egy 13 éves kisfiút, és szüleiktől 15 Bitcoint kértek váltságdíjként. Az értesülések szerint, a szülők még azzal sincsenek teljesen tisztában, hogy mi is az a Bitcoin, pláne nem azzal, hogy ennek összértéke több, mint 120 ezer dollárra, vagyis 35 millió forintra tehető. Na de miért pont őt szúrták ki a tömegből? A közösségi média oldalain ma már nyitott könyv az életünk, talán az áldozat családtagjai is lépten-nyomon kiposztolták, hogy melyik méregdrága autóval fuvarozták iskolába a kiskamaszt, hiszen a követelt összeg nagysága feltételezi, hogy az elrablók tudták, kinek áll módjában a váltságdíj kifizetése. Ez a kirívó követelés pedig felveti a kérdést, mennyire tudhatjuk biztonságban magunkat és gyermekeinket a mai digitális világban…

Szinte kötelezővé vált, hogy megosztjuk szemünk fénye szülinapi tortás képét, vagy egy másikon bejelöljük, hogy óvodásunk melyik tengerparton homokozik a családi nyaralás alatt. Ám ne feledjük, hogy a posztok hátterében „ismerőseink” bármit leolvashatnak adatlapunkról, különösen olyan érzékeny adatokat, mint a teljes név, születési hely, idő, lakcím, e-mail cím, telefonszám, végzett iskolák, munkahelyek, házi állatok nevei, kedvenc sportcsapat. Ennyi elég is egy személyazonosság jogosulatlan felhasználásához, nem? A BBC oldalán olvashatjuk, hogy a szülők saját tudtukon kívül sodorják veszélybe gyermekeik személyazonosságát és jövőbeni pénzügyi biztonságát, hiszen a gyermekkel kapcsolatos túlzott mennyiségű tartalom közösségi médiában való megosztása könnyen vezethet online csaláshoz.  Becslések szerint, 2030-ra az éves online visszaélésekkel okozott kár elérheti a 670 millió fontot.

De nemcsak a szülők lehetnek felelőtlenek, hiszen az Eurostat kutatásából kiderül, hogy a magyar fiatalok használják legnagyobb arányban a közösségi médiát az Európai Unió tagállamai közül. Minden negyedik fiatal egész nap elérhető online, 88%-uk pedig naponta több alkalommal is aktívan jelen van a közösségi platformokon. Magyarországon minden harmadik gyermeknek volt már része internetes zaklatásban, de csak minden 10. kér segítséget, és a szülők fele tud csak a bántalmazásokról. A gyermekek fejlődésére jelentős hatást gyakorló cyberbullying (online megfélemlítés, zaklatás) elkerülése érdekében fontos a szülők felkészítése arra, hogy az adatbiztonságra kellő hangsúlyt fektetve beszélgessenek gyermekeikkel (pl.: milyen tevékenységeket folytatnak a neten, kikkel kommunikálnak, milyen információkat osztanak meg másokkal). A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új kampányában népszerűsíti a 2011 óta működő jogsegélyszolgálatát, mely elsősorban a 11-16 éves korosztályt célzó sérelmek megoldásában segít azoknak a fiataloknak, akik akár névtelenül, akár nevüket vállalva bejelentést tesznek.

Azok a felnőttek is veszélynek teszik ki magukat, akik a személyes információk és fotók megosztása mellett, pénzügyeikről közölnek adatokat, vagy nem biztonságos webshopokból vásárolnak. A Febelfin a belgiumi pénzügyi szektor szereplői által létrehozott nonprofit szervezet, mely a safeinternetbanking.be weboldalt üzemelteti. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a tudatos és biztonságos internethasználatra. A szervezet több tanulságos videót is készített a témával kapcsolatban; hátborzongató, hackerek milyen könnyen hozzájuthatnak a legszemélyesebb adatainkhoz, vagy akár át is tudják venni az irányítást az életünk felett.

Az ijesztő videókat megnézve, talán célszerűnek tűnik az Európai Unió nemrég életbe lépett Általános Adatvédelmi Szabályozása (GDPR). A rendelet mindennemű adatra kiterjed, legyen az egy marketing kampány során felhívott telefonszám, egy álláshirdetésre jelentkező önéletrajza, vagy akár biometrikus adattárolás. Bele sem gondolunk, hogy mennyire fontos a fokozott hozzáértése és felelőssége azoknak a cégeknek, amelyek olyan kockázatosnak minősülő személyes adatokat kezelnek, mint például egy ujjlenyomat. Mi az ANY Biztonsági Nyomdánál mindig is a törvényi, hazai és nemzetközi szabványoknak, előírásoknak megfelelően kezeltük és tároltuk az adatokat, hiszen mi nem egyszerűen okmányokat készítünk, vagy számlalevelet nyomtatunk, hanem biztonságos személyazonosítást, innovatív termékazonosítást és nagy tömegű adatlogisztikát kínálunk. A szigorú előírások ellenére egyes országok mégis bontogatják szárnyaikat a GDPR szabályok könnyítésére. Ausztriában olyan törvényt készülnek elfogadni, ami mentesíthet a bírságok alól, és csak a visszatérő szabálysértők kapnának majd büntetést, írja a Kosárérték e-kereskedelmi magazin.

Az internetes csalások kiküszöbölése érdekében, a Blockpass elindított egy blockchain alapú, átfogó személyazonosság-igazolási portált, ahol az adatok első alkalommal történő megadását követően, az ügyfelek személyazonossága a későbbiekben azonnal ellenőrizhetővé válik. Három tényezőből áll a profil: szükséges a nevük, címük, valamint fel kell tölteni magukról egy olyan fotót, amin tartják a személyi igazolványukat. Az adatokat egy névtelen kriptográfiai kód tárolja, az ügyfelek pedig a különböző weboldalakon a vásárlásokhoz, hitelesítésekhez az egyedi Blockpass QR kódjukat használják adataik újbóli megadása helyett.   Az oldal együttműködik az Age Checked programmal, ami meggátolja, hogy a gyermekek korhatáros webhelyekre lépjenek be.

Az RFi Group kutatásai szerint, a fiatalabb brit generációk az Amazon, a PayPal, a Mastercard és a Visa rendszereit tartják a legmegbízhatóbbnak a személyes adatok biztonsága tekintetében. Érdemes átgondolni, hogy kikre bízzuk rá azokat az adatokat, amik alapjában véve határozzák meg személyazonosságunk igazolhatóságát. A netes alkalmazások mindent tudni akarnak rólunk, kik a barátaink, hol vásárolunk, mi az érdeklődési körünk, hogy célzottan találjanak meg minket ajánlataikkal. Ám közben észre sem vesszük, hogy mennyi alapadatot osztunk meg magunkról például egy internetes nyereményjátékra való jelentkezés során a thaiföldi luxusnyaralás megnyerésének reményében. Ha egyszer leülnénk és megpróbálnánk összeszámolni, hogy hány ilyen oldalon adtuk már meg nevünket, címünket, telefonszámunkat, valószínűleg megdöbbennénk az eredménytől. A GDPR kapcsán 2018. május 25-től elméletileg törlődtek adataink azokról a webhelyekről, ahol nem járultunk hozzá a további adatkezeléshez, de talán célszerű nekünk, felhasználóknak is résen lennünk, és nagyobb figyelmet fordítanunk arra, milyen személyes információkat, milyen felületeken és kikkel osztunk meg, hiszen a nagy testvér sosem alszik.

2018-09-17T07:17:05+00:00